Bevezető

A Háttér Archívum és Könyvtár önkénteseiként régóta foglalkozunk a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer és interszex emberek nemzetközi és hazai történetével. Gyűjtjük, rendszerezzük, feldolgozzuk az LMBTQI vonatkozású, részben történeti fókuszú könyveket, tanulmányokat, sajtócikkeket, audiovizuális dokumentumokat, plakátokat, kisnyomtatványokat, tárgyi emlékeket és levéltári dokumentumokat. Igyekszünk a magunk eszközeivel hozzájárulni ahhoz, hogy az LMBTQI emberek történetével kapcsolatban mind a közösség tagjai, mind az érdeklődő nagyközönség minél több információhoz jusson.

Ezen tevékenységünk részeként kutatásokat végzünk, publikációkat jelentetünk meg, előadásokat tartunk az LMBTQI emberek történetének különböző aspektusaival kapcsolatban, és igyekszünk együttműködni más szervezetekkel, kutatóintézetekkel, egyetemekkel, magánszemélyekkel is. Ennek keretében az utóbbi években több kiállítást is összeállítottunk. 2018-ban megemlékeztünk Kertbeny Károly 19. századi bibliográfus, műfordító, korabeli melegaktivista, a „homoszexuális” kifejezés megalkotójának életéről és munkásságáról, 150 éve megnevezve címmel. Később bekapcsolódtunk a Nomantinels divadlo nevű szlovák szervezet által koordinált nemzetközi projektbe, amelynek keretében, Loading: love címmel kiállítást is szerveztünk az LMBTQI emberek csehországi, szlovákiai és magyarországi történetéről, a 19. század közepétől napjainkig. Ezen projekt leágazásaként pedig, a Blinken OSA Archívummal közösen 2021 folyamán előbb online formában, majd 2022 februárjában a Centrális Galériában valósítottuk meg az Előbújó dokumentumok.  LMBTQI+ történetek Közép- és Délkelet-Európában című kiállítást, amely 1945 és 1999 között igyekezett bemutatni a közösség történetét Magyarország, Lengyelország, Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia, Albánia és a Szovjetunió területén.

Ezen kiállítások előkészítése során rendkívül sok anyag gyűlt össze a magyarországi LMBTQI emberek történetével kapcsolatban, saját gyűjteményünket is áttekintettük és a kutatásokat a későbbiekben is folytattuk. Úgy gondoltuk, érdemes lenne a magyarországi történeti vonatkozásokról egy külön kiállítást szervezni, melynek keretében a kezdetektől egészen az ezredfordulóig tekintjük át az LMBTQI közösség hazai históriáját. Mindehhez az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségétől kaptunk anyagi támogatást, melyet ezúton is köszönünk.

A kutatás, az online kiállítás és jelen kötet összeállítása során számos problémával szembesültünk. A legjelentősebb nehézség a források részleges hiánya volt. Az LMBTQI emberek ugyanis mindig is egy elnyomott kisebbségnek számítottak, ráadásul a történelem számos időszakában szinte láthatatlanok voltak a többségi társadalom tagjai számára. Mindez azt eredményezte, hogy a rendelkezésre álló források hiányosak, gyakran egyoldalúan mutatják be a közösség történetét. Gondolhatunk itt arra a körülményre, hogy a büntethetőség miatt hosszú évszázadokon át szinte csak jogi vonatkozású forrásanyag áll rendelkezésre, azt viszont kevésbé tudhatjuk meg, hogy egy meleg, leszbikus vagy transz ember hogyan is élhetett évszázadokkal ezelőtt. A kutatást nehezítette az is, hogy az állami források mindig is a többségi társadalom szemszögéből vizsgálták az ország lakosait, így a fennmaradt dokumentumokban, amelyek különböző hivatalokhoz, társadalmi intézményekhez, pártokhoz, újságokhoz stb. kötődnek, zömmel a felső és középosztálybeli, cisznemű férfiak nézőpontja érvényesül. A levéltári kutatást nehezíti, hogy a témával kapcsolatban számos kifejezés élt a korábbi évszázadokban, a „szodomitá”-tól a „homoszexuális”-on át az „LMBTQI”-ig. Ezek a kifejezések, és számos más megnevezés következetlenül fordul elő a forrásokban, és mivel az általános levéltárakban, könyvtárakban más szempontok érvényesültek a rendszerezés és a feldolgozás során, mint egy LMBTQI archívumban, sokszor a témába vágó források megtalálása is nehézséget okoz. Ezzel együtt törekedtünk arra, hogy minél szélesebb nézőpontból mutassuk be a magyarországi LMBTQI emberek történetét.

Melyek a legkorábbi magyarországi források a közösség hazai történetével kapcsolatban? Hogyan éltek a férfiakat szerető férfiak és a nőket szerető nők a középkorban? Miként ítélte meg a jog az azonos neműek kapcsolatát a kora újkorban és a hosszú 19. század folyamán? Milyen ismert emberekről tudunk, akik vélhetően a közösségünkhöz tartoztak? Hol lehetett ismerkedni az elmúlt évszázadokban, mi jellemezte az LMBTQI emberek térhasználatát, elsősorban Budapesten? Miként változott a társadalom LMBTQI emberekhez való hozzáállása a 20. század folyamán? Hogyan látta az LMBTQI embereket az orvostudomány a 19. század végén vagy éppen az 1980-as években? Milyen úton jutottunk el ahhoz, hogy megszűnjön a férfiak közötti szexuális kapcsolat büntethetősége Magyarországon? Hogyan változott meg ezt követően a közösség mindennapi élete? Milyen hatásai voltak a rendszerváltásnak? Hogyan kezdődött, majd teljesedett ki a magyarországi LMBTQI-mozgalom? Miként jelentek meg az LMBTQI emberek a magyar irodalomban, a képzőművészetekben, a filmekben vagy a televízióban? Mindezt igyekszik bemutatni jelen kiadványunk.

Kiállításunkban és jelen kiadványunkban a kortárs „LMBTQI” mozaikszót használjuk közösségünk lefedésére. Az azonos neműek közötti szexuális és érzelmi kapcsolatok, a születéskor kijelölt nemtől eltérő nemi identitások és önkifejezések történeti tanulmányozása komoly nehézségeket vet fel, hiszen a különböző korok és társadalmak nemcsak hogy máshogy nevezték meg e jelenségeket, de egészen máshogy közelítették meg a nem és szexualitás kérdését. Egyes kutatók azt is megkérdőjelezik, egyáltalán beszélhetünk-e homoszexualitásról és transzneműségől e kategóriák 19-20. századi megjelenése előtt. Jelen kiadványunknak nem célja eldönteni ezeket az elméleti vitákat. Tény, hogy az azonos neműek közötti szexuális és érzelmi kapcsolatok, a születéskor kijelölt nemtől eltérő nemi identitások és önkifejezések valamennyi ismert társadalomban és történeti korban jelen voltak. Mivel nem létezik történelmen és kultúrákon átnyúló kifejezés e jelenséghalmaz megnevezésére, kiadványunkban a többségtől eltérő szexuális irányultsággal, nemi identitással vagy önkifejezéssel rendelkező emberekre átfogóan az „LMBTQI” kifejezést használjuk. Ettől csak abban az esetben térünk el, ha kifejezetten a korabeli szóhasználatot elemezzük, vagy egy-egy alcsoportra vonatkozó állítást teszünk.

Ezúton kívánjuk köszönetünket kifejezni a kutatásban való közreműködésért, a kiadvány összeállításához nyújtott segítségért, úttörő jelentőségű kutatásokért, élettörténetek elmeséléséért vagy konkrét anyagok felajánlásáért, a kiváló ötletekért: Annus Szabolcsnak, Balázs Attilának, Bárdi Sárának, Benedek Katának, Berta Boglárkának, Borgos Annának, Borsos Sándornak, Antonia Burrowsnak, John Clarknak, Csehy Zoltánnak, Dombos Tamásnak, Eszenyi M. Miklósnak, Fehér Zoltánnak, Gazsinak, Gombár Zsófiának, Gúth Ildikónak, Perica Jovchevskinek, Kassai Szilviának, Kis Mártának, Kurt Kricklernek, Kurimay Anitának, Láner Lászlónak, Liszkai Kátyának, Mocsonaki Lászlónak, Molnár Jánosnak, Perényi Rolandnak, Petróczi Zoltánnak, Saly Noéminek, Andrzej Selerowicznak, Szabó Lajos Balázsnak, Szilágyi Lenkének, Takács Bencze Gábornak, Takács Juditnak, Timár Magdinak, Tóth Lászlónak, Unger Gabriellának és Varga Zsófiának.

Hanzli Péter – Nagy Sándor