Parlament
Elem
-
Hely neve
-
Parlament
-
Cím
-
Budapest V., Kossuth Lajos tér 1-3.
-
Releváns időszak
-
1961, 1978, 1996, 2003, 2007, 2009
-
Leírás
-
Több, LMBTQI-szempontból is fontos jogszabály megszületésének volt színhelye a Steindl Imre által tervezett, 1894-ben átadott, ám csak 1904-ben befejezett épületben.
1961-ben az új Büntető törvénykönyv passzusai közül kikerült az azonos nemű felnőtt férfiak között, beleegyezésen alapuló szexuális kapcsolat büntethetősége.
1978-ban a Büntető törvénykönyv akkori reformjakor az azonos neműek esetében alkalmazott beleegyezési korhatárt 20-ról 18 évre csökkentették.
1996. május 21-én a Parlament elfogadta a Polgári törvénykönyv módosítását, ezzel megnyílt az élettársi kapcsolat megkötésének lehetősége az azonos nemű párok számára is.
2002. december 22-én itt született meg Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény, amely széles körben tiltja a szexuális irányultság szerinti hátrányos megkülönböztetést. (A jobboldali pártok kivették volna a szexuális irányultságot a védett tulajdonságok közül.)
2009. április 20-án fogadta el a Parlament az új bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényt, amely a házassághoz hasonló jogokat biztosít az azonos nemű pároknak. Az ügy előzményét egy 2007-ben elfogadott és az akkori jobboldali ellenzék által megtámadott bejegyzett élettársi törvény jelentette.
2009. november 9-én az Országgyűlés elfogadta az új Polgári törvénykönyvet. Az új változat lehetővé teszi élettársak számára, hogy örökbefogadják partnerük gyermekét. A bejegyzett élettársak számára ez a lehetőség nem áll nyitva. A Magyar LMBT Szövetség üdvözölte a módosítást, de diszkriminatívnak nevezte a bejegyzett élettársak kihagyását.
2011. április 18-án elfogadták Magyarország új Alaptörvényét, amely egy férfi és egy nő közösségeként határozza meg a házasság fogalmát és nem nevesíti a szexuális irányultság szerinti hátrányos megkülönböztetés tilalmát.
2011. december 23-án az Országgyűlés elfogadta az új családvédelmi törvényt, amely kizárja a család fogalmából az élettársakat és a bejegyzett élettársakat, és korlátozza a bejegyzett élettársak törvényes öröklési jogát.
2012. június 25-én az Országgyűlés elfogadta az új Büntető Törvénykönyvet, amely nevesítetten bünteti a szexuális irányultságon és nemi identitáson alapuló gyűlölet-bűncselekményeket.
2013. február 11-én az Országgyűlés elfogadta az új Polgári Törvénykönyvet, amely a Kormány eredeti javaslatához képest csökkentette az élettársak jogait és eltávolította a törvénykönyvből a bejegyzett élettársakra vonatkozó rendelkezéseket.
2013. március 11-én az Országgyűlés elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását, amely az Alaptörvény részévé teszi a család kirekesztő fogalmát.
2020. december 15-én az Országgyűlés megszavazta a 2012 óta hatályos alaptörvény kilencedik módosítását, amelybe belefoglalták: "Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést." továbbá: "Az anya nő, az apa férfi.". Alaptörvényi szintre emelve ezzel a transznemű emberek nemének jogi elismerésének és az azonos nemű párok gyerekvállalási lehetőségének megakadályozását.
2021. június 15-én a Parlament elfogadta a törvényjavaslatot, amely alapján az iskolai szexuális felvilágosítások nem irányulhatnak nem megváltoztatására és a homoszexualitás népszerűsítésére. Megtiltja a 18 év alattiak számára a homoszexualitás népszerűsítését és megjelenítését. Ezek mellett tilos lesz olyan reklámot elérhetővé tenni 18 éven aluliaknak, ami „a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg”.
Parlament (Wikimedia)